Hosain valahogy így érezhet...és minden sorstársa...
"Egy idő után megtanulod a finom különbségtételt a kézfogás
és az önfeladás között. És hozzászoksz, hogy emelt fővel és nyitott szemmel fogadd a vereséget, a felnőtt méltóságával, nem pedig a gyermek kétségbeesésével. És belejössz, hogy minden tervedet a mára alapozd , mert a holnap talaja túl ingatag ehhez. Egy idő után kitapasztalod, hogy még a
napsugár is éget, ha túl sokáig ér. Műveld hát saját kertecskédet,
magad ékesítsd fel a lelked, ne mástól várd, hogy virágot hozzon
neked. És tanuld meg, hogy valóban nagyon sokat kibírsz. Hogy
valóban erős vagy. És valóban értékes."
Az egyik nap, olyan mint a másik hat,
Bárki a falhoz állíthat.
Senki se voltál, és senki se vagy,
Senki se kér meg, hogy élve maradj!"
"Jegyezd meg jól,
de ne csüggedj soha,
Remény, csalódás
Küzdelem, bukás
Sírig tartó nagy versenyfutás
Keresni mindig a jót, a szépet,
S meg nem találni -
Ez az élet!"
"Az esély a sikerre a nullával egyenlő. Mint egy hógolyó kilátásai a pokolban. De az esély ettől még esély marad."
"Utálom a reményt; akárhányszor próbálom feladni, mindig azt suttogja: csak még egyszer.. utoljára..."
